Csulman (Chul’man)
Csulman városi jellegű település Oroszország ázsiai részén, Jakutföldön, a Nyerjungri járásban.
Népessége: fő (a 2010. évi népszámláláskor).
A mai település helyéhez közel 1926-ban csak egy kis téli szállás volt, bár már korábban is éltek jakutok és kínaiak a vidéken. Erre vezetett Jakutszk felé az a szállítási útvonal, melyen az Aldan vidéki aranybányászat megnyitása (1923-24) után – tevék, rénszarvas- és a lovasszánok mellett – néhány teherautót is használtak áruszállításra. 1928-ban a folyó átkelőjénél út- és autójavító állomást létesítettek. Ebből nőtt ki később a település, mely 1941. áprilistól 1963-ig járási székhely is volt. A nyáron üzemelő komp helyett 1939-1940-ben felépült a folyón az első fahíd, de 1942-ben az árvíz elmosta. Ugyanez megismétlődött 1946-ban. 1947-ben a folyóba kő- (beton-) pilléreket építettek, és 1951-re elkészült az első állandó híd.
Csulman környékén az 1950-es években kezdődött el a szénbányászat, de a bányák az 1970-es évek végére kimerültek. Miután Nyerungri körzetében jelentős szénkészleteket fedeztek fel, 1973-ban határozat született a dél-jakutiai szénipari komplexum létrehozásáról, a Tinda–Berkakit vasútvonal és Nyerjungri város felépítéséről. Az 1970-es – 1980-as években Nyerjungri felépítéséhez Csulman és számos iparvállalata adta a hátteret, a két ütemben (1962, 1965) üzembe helyezett – és azóta elavult – hőerőműve szolgáltatta az energiát.
Népessége: fő (a 2010. évi népszámláláskor).
A mai település helyéhez közel 1926-ban csak egy kis téli szállás volt, bár már korábban is éltek jakutok és kínaiak a vidéken. Erre vezetett Jakutszk felé az a szállítási útvonal, melyen az Aldan vidéki aranybányászat megnyitása (1923-24) után – tevék, rénszarvas- és a lovasszánok mellett – néhány teherautót is használtak áruszállításra. 1928-ban a folyó átkelőjénél út- és autójavító állomást létesítettek. Ebből nőtt ki később a település, mely 1941. áprilistól 1963-ig járási székhely is volt. A nyáron üzemelő komp helyett 1939-1940-ben felépült a folyón az első fahíd, de 1942-ben az árvíz elmosta. Ugyanez megismétlődött 1946-ban. 1947-ben a folyóba kő- (beton-) pilléreket építettek, és 1951-re elkészült az első állandó híd.
Csulman környékén az 1950-es években kezdődött el a szénbányászat, de a bányák az 1970-es évek végére kimerültek. Miután Nyerungri körzetében jelentős szénkészleteket fedeztek fel, 1973-ban határozat született a dél-jakutiai szénipari komplexum létrehozásáról, a Tinda–Berkakit vasútvonal és Nyerjungri város felépítéséről. Az 1970-es – 1980-as években Nyerjungri felépítéséhez Csulman és számos iparvállalata adta a hátteret, a két ütemben (1962, 1965) üzembe helyezett – és azóta elavult – hőerőműve szolgáltatta az energiát.
Térkép - Csulman (Chul’man)
Térkép
Ország - Oroszország
Oroszország zászlaja |
2. Abházia (2008-tól)
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
RUB | Orosz rubel (Russian ruble) | ₽ | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
CE | Csecsen nyelv (Chechen language) |
CV | Csuvas nyelv (Chuvash language) |
KV | Komi nyelv (Komi language) |
RU | Orosz nyelv (Russian language) |
TT | Tatár nyelv (Tatar language) |