Térkép - Csulman (település) (Chul’man)

Csulman (Chul’man)
Csulman városi jellegű település Oroszország ázsiai részén, Jakutföldön, a Nyerjungri járásban.

Népessége: fő (a 2010. évi népszámláláskor).

A mai település helyéhez közel 1926-ban csak egy kis téli szállás volt, bár már korábban is éltek jakutok és kínaiak a vidéken. Erre vezetett Jakutszk felé az a szállítási útvonal, melyen az Aldan vidéki aranybányászat megnyitása (1923-24) után – tevék, rénszarvas- és a lovasszánok mellett – néhány teherautót is használtak áruszállításra. 1928-ban a folyó átkelőjénél út- és autójavító állomást létesítettek. Ebből nőtt ki később a település, mely 1941. áprilistól 1963-ig járási székhely is volt. A nyáron üzemelő komp helyett 1939-1940-ben felépült a folyón az első fahíd, de 1942-ben az árvíz elmosta. Ugyanez megismétlődött 1946-ban. 1947-ben a folyóba kő- (beton-) pilléreket építettek, és 1951-re elkészült az első állandó híd.

Csulman környékén az 1950-es években kezdődött el a szénbányászat, de a bányák az 1970-es évek végére kimerültek. Miután Nyerungri körzetében jelentős szénkészleteket fedeztek fel, 1973-ban határozat született a dél-jakutiai szénipari komplexum létrehozásáról, a Tinda–Berkakit vasútvonal és Nyerjungri város felépítéséről. Az 1970-es – 1980-as években Nyerjungri felépítéséhez Csulman és számos iparvállalata adta a hátteret, a két ütemben (1962, 1965) üzembe helyezett – és azóta elavult – hőerőműve szolgáltatta az energiát.

 
Térkép - Csulman (Chul’man)
Ország - Oroszország
Oroszország zászlaja
Oroszország által katonailag megszállt területek.1. Transznisztria (1992-től)

2. Abházia (2008-tól)
Valuta / Nyelv  
ISO Valuta Szimbólum Értékes jegyek
RUB Orosz rubel (Russian ruble) ₽ 2
ISO Nyelv
CE Csecsen nyelv (Chechen language)
CV Csuvas nyelv (Chuvash language)
KV Komi nyelv (Komi language)
RU Orosz nyelv (Russian language)
TT Tatár nyelv (Tatar language)
Neighbourhood - Ország  
  •  Azerbajdzsán 
  •  Grúzia 
  •  Kazahsztán 
  •  Kína 
  •  Mongólia 
  •  Észak-Korea 
  •  Fehéroroszország 
  •  Finnország 
  •  Lengyelország 
  •  Lettország 
  •  Litvániai Szocialista Szovjetköztársaság 
  •  Norvégia 
  •  Ukrajna 
  •  Észtország